Mi a menny NEKED?

Mire vágysz? Hova vágysz? Mi az, ami hajt és erőt ad neked?
Fontos belőni a célokat. Segít. Segít egy sűrű, gondterhelt időszakban egy rövid, forgolódós éjszaka után a felkelésnél, vagy egy kudarc helyzetben az újrakezdésnél. Attól függően, hogy mire vágyunk, hol jár az eszünk és szívünk, lehet, hogy pont az ellenkezőjét éri el az életünkkel az, hogy mi jelenti számunkra a "mennyországot", azaz a jelen helyzetünkbe - amikor talán kívülről minden ok - mégis annyira depressziósak és lehangoltak leszünk a teljesen ellepő érzés miatt: "miért nem vagyok valahol máshol?" "miért nekem kell itt szenvednem?" "Bárcsak ez és ez lenne".
A keresztyén embernek adott a mennyország kép, mint remény, mint jövőbeli kapaszkodó. De valóban várjuk már, belekapaszkodva ebbe a reménységbe, valóban tudjuk, hogy mit jelent majd a mennyország, mit jelent majd ott lenni, elmélyedtünk-e már a gondolatban, hogy milyen is lehet majd igazából? És ha igen, mindent ez határoz-e meg a jelenlegi döntéseinkben, érzéseinkben, terveinkben, kapcsolatainkban?
A napokban elgondolkoztam három különböző módról, ahogy különbséget teszünk, tehetünk aközött, hogy ki mennyire veszi komolyan azt, amiben hisz, azaz amit a Biblia mond: 3 szintet különböztethetünk meg.
1. A keresztyén ember: valaki, aki meg van keresztelve és ha megkérdezik tőle, azt mondja, hogy természetesen ő keresztyén (tehát nem muzulmán vagy buddhista), de egy pár kultúr-keresztyén tradíció megtartásánál ez nem jelent többet.
2. A hívő keresztyén ember viszont hisz az Evangéliumban, tisztában van vele, hogy meg is kell térni, ahhoz, hogy az ember üdvözüljön. Rendszeresen részt vesz az alkalmakon, mindent megtesz, ami "elő van írva", de valahol mindig ugyanott toporog és hiányzik a növekedés és a teljes odaszánás, bizalom Isten iránt.
3. Az érett hívő keresztyén. Az az ember, aki megtért és ezt követően kész a növekedésre: "mit tegyek ma Uram, hogy a Te akaratodat cselekedjem? Hogy közelebb kerüljek hozzád? Hogy jobban bízhassak benned?"
Az első két esetben úgy gondolom, hogy könnyű beleesni a hibába,  hogy elhomályosodik a kép arról, amire Isten hosszú távon elhívott minket - azaz a mennyországról. Sőt, az első esetben egyszerűen nincs is ilyen kép, hanem a földi paradicsom múló gyümölcseiben keresi az ember a megelégedettséget csupán: karrier, család, utazás, siker, gazdagság, szenvedélyek, hobbik...mind jó dolgok lehetnek, csak nem éppen a mennyország. A második esetben is sajnos beléphetnek ezek a dolgok a megtérésünkkor megértett mennyország-kép helyére: egyik napról a másikra már nem az éltet, ad erőt és reményt, hogy szeret a Megváltóm és vár a Mennyei Atyám a mennyországba engem, hanem azon veszem észre magam, hogy olyan dolgokért küzdök és fektetek bele minden energiát - és aztán elkeseredek, ha nem sikerül - amik erre a földre szólnak: legyen az egy házépítés, egy újabb autó, nyaralás, kevesebb munka, több szabadidő és persze több pénz...Teljesen logikus, ha belegondolunk, hogy ha ezek a dolgok veszik át a mennyország-képünk helyét az életünkbe, akkor sokkal inkább lehangoltabbak, pesszimistábbak, aggódóbbak és egyszerűen negatívabbak leszünk. Pedig egyszerű a megoldás: érett hívő keresztyén emberként emlékeznünk kell, nekünk a végső cél a menny! Az összes többi, ami közötte jön, csak rövid, pillanatokra szóló dolgok - lehet, hogy fontos dolgok, lehet, hogy Isten is értékesnek tartja őket (család, munka, pihenés - mind Isten előtt kedves dolgok), de nem a menny!
Tulajdonképpen bármelyik lehangolt pillanatunkban emlékeztethetjük magunkat: "Hé! Te már a mennybe jutsz!" És ennyi pont elég, ez mindenre elég, ez mindenre megoldás. Ennél nincsen megnyugtatóbb cél, nincsen nemesebb remény, nincsen erőteljesebb hajtó erő, motiváció, ami mindenen átvisz.  Ha nem így érzed, akkor gondolkozz el azon, hogy tudod-e, érted-e, hogy mit is jelent a mennyországba jutni, mit jelent, hogy Mennyei Atyád tárt karokkal vár egy örökké tartó felhőtlen, bűntelen, fájdalmak és félelmek nélküli országba, amit szerelméből készített Neked!

Ma csak álmodom arról

Ma csak álmodom arról (angol) - I can only imagine

A mennyben fent

Dúdoljuk ezeket és engedjük, hogy az elégedetlenség és a panaszkodás érzése helyett a hálával telt várakozás érzése töltsön be bennünket tetőtől talpig, a mennyországért és Istenünk kegyelméért! Így lesz erő mosolyogni (és nem csak amerikai módra:) és életünk messzire világít majd!