Nem lehet nem megemlíteni végtelen örömünk, hálaadásunk Annamari, közösségünk, gyülekezetünk tagja és rendszeres bloggerünk megtérését illetően! Hisz ezért indult az Oázis, erről van itt szó. Szívből köszöntünk és köszönjük az őszinte bejegyzéseidet örömeidről Istennel kapcsolatban. Fantasztikus, hogy már Te is részese lehetsz Isten családjának és érzed, érted szeretetét. Köszönjük, hogy velünk is megosztottad ezt! Az egyik legnagyobb öröm az életben, ha láthatjuk, hogy Isten szeretete célba ér embertársunk életébe, összeáll a kép és hirtelen minden új értelmet kap. Nem nagyon lehet száraz szemmel végigolvasni amiket leírsz, örömkönnyeinkkel örülünk veled!
Köszöntünk Téged a 27. Zsoltár szavaival!
:)
VálaszTörlésAM
Nyugalom, Békesség, Szeretet, Végtelen Boldogság,Megértés,Megtérés...(jé, itt meg csak a 2 betűt kell felcserélni:)))
VálaszTörlésHit, Remény...Közösség
Nyugodt szívvel, békés lélekkel tudok tükörbe nézni és aludni térni!! Köszönöm, Istenem, köszönöm Oázis...:)
Hányszor kopogtatott csöndesen Jézus az ajtómon-hiába...
Végre hatalmasra tudtam tárni előtte, sarkig...
én, aki...
Olyan szokatlan melegség járja át a szívem,lelkem...és én azt hittem, hogy lehet Nélküle is élni, szeretni.
Ábel hányszor eszembe jut naponta, amit a fiad iránti és Isten irántatok érzett végtelen szeretetéről írtál! És én azt hittem, hogy annál jobban nem lehet szeretni, mint ahogyan én szerettem a lányom, a családom... és most érzem a hatalmas különbséget:a szeretteimet most Isten, Jézus iránti új, szokatlan szeretetem, megértésem egy varázsütésre még ezerszer, végtelenszer közelebb hozta.
És én azt hittem hogy nyitott szemmel járok a világban.
Nézem a természertfotókat a falunkon...azt éreztem a Zemplén legmagasabb csúcsán még júliusban, hogy megtaláltam Istent, de most értettem meg, hogy csak nagyon, nagyon közel volt akkor! Már most csitítom a bakancsom, hogy várjon még egy kicsit,hajnal 2-kor nem indulhatok hegyet mászni (csak gondolatban...már ott is vagyok!!!!)És alig várom, hogy a Magyar Kálvárián újra végigmehessek új emberként!
....és jönnek, jönnek az érzések, gondolatok...és a könnyek...
Új értelmet kapott a Világ(om)!!!!
Csak egy szó: ÜNNEP:)
VálaszTörlésAm
Csak három napja írtam az előző, kicsit megilletődött bejegyzésem, de olyan,mintha már nagyon, nagyon régen hinnék. Ez most olyan természetes, mint a lélegzetvétel!!!Az esti, reggeli, napközbeni imádságok olyan természetesen,maguktól jönnek!És amikor jót teszek, szinte érzem, hogy Isten rám mosolyog:) Hihetetlen, hogy hiszek:)
VálaszTörlésNagyon féltem az egyedülléttől,a szeretteim és a magam szenvedéseitől,a haláltól. Néha még akkor is, amikor együtt voltam azokkal, akik legközelebb állnak hozzám,és éppen semmi baj nem volt. A sok, sok megrázkódtatás, félelem,a saját és az ő testi-lelki fájdalmuk,a hitetlenségem miatt lélekben már-már elveszítettem őket. Szinte már elsirattam őket.Pedig velem voltak, csak én gondolatban átéltem a legfájdalmasabb, legszörnyűbb jövőt.
Most érzem ismét igazán jelenlétüket,most tudok újra örülni minden együtt töltött percnek,és tudom, hogy amikor eljön a búcsú napja,lesz folytatás,nem örökre fog a halál elválasztani minket.
Igaza volt annak, aki korábbi énemről megjegyezte:"Olyan,mintha színházban ülnél, és a darab elején már azon sírsz,hogy mi lesz a vége!"Hát igen, hányszor elrontotta az életem a rettegés,a bizonytalanság!Vannak olyan körülmények, amelyek valószínűleg nem fognak jobbra fordulni,de bátran szembe tudok nézni a jövővel.
Hálás vagyok Istennek hitemért,és érzem,ahogy sugárzik másokra is!!
Annamaria