Várd ki a végét!

Ez a rövid kis mondat fogalmazódott meg bennem napjainkban és rájöttem, hogy annyira sokszor csak ennyit kellene tenni az életben.

Vannak olyan dolgok az életben, amiket egyszerűen nem tudunk hova tenni, hogy ez most miért? A pici dolgoktól kezdve (ez most miért esett ki a kezemből, miért nem sikerült ezt most elintéznem, miért romlott el ez és ez) a nagyobb jelentőségű dolgokig: egyszerűen nem látjuk az értelmét és nem látjuk a megoldást.
De.
Isten igen, sőt semmi nem történik velünk véletlenül, vagy azért mert Isten nem figyel egy kicsit vagy mi magunk elszúrunk valamit. Isten egy tökéletes tervvel rendelkezik az életünket nézve, nekünk csak annyit kell tenni, hogy átadjuk az irányítást és alázattal elfogadjuk ezt a tervet. A mi döntéseinknek is van súlya és dönthetünk úgy, hogy a saját utunkat járjuk, Isten ezt is úriember módjára tiszteletben tartja. Viszont ha átadjuk az életünket és nem csak a szánkkal, hanem szívünkkel is azt szeretnénk, hogy az legyen, amit Ő akar, akkor Ő hű és vezet minket. Igen, ekkor is hibázunk még, de Isten nem úgy veszi ezt, hogy ott lesi, hogy mikor szúrjuk már el, hanem beleszámítja a mi gyengeségünket és gyarlóságunkat is terveibe és már nem engedi, hogy ezek elszakítsanak tőle.
A cél: a megszentelődés. Isten formál és készít bennünket - megtérésünk után nem estünk össze rögtön és haltunk meg, Istennek még terve van velünk a mennyországig: megmutatja szeretetét és hatalmát életünkben és szeretné, hogy ezt mások is lássák.

Szerdán is említettem a jelenlevőknek, hogy kivettem egy könyvtári könyvet és a végén benne volt egy igéskártya, ami nagyon sokat jelent most nekem:

"Én az Úr, arra tanítalak, ami javadra válik, azon az úton vezetlek, amelyen járnod kell." Ézs. 48.17.

Bármit is hozzon a ma vagy a holnap, Isten tökéletes terve megy végbe az életeddel, neked csak annyit kell tenned, hogy bízz benne és... várd ki a végét!